Mit kérdeznél egy jogásztól a videózásról?

Nemrégiben lehetőségünk nyílt két jogásszal Youtube, Facebook és hasonló felületeken való videózást érintő jogi kérdésekről egyeztetni. Több vállalkozói csoportban, pályatársakkal, kollégákkal is körüljártuk előtte, hogy kit milyen kérdések foglalkoztatnak. Az összegyűjtött kérdésekre kapott válaszokat foglaljuk most össze.

MIT KÉRDEZNÉL EGY JOGÁSZTÓL A VIDEÓZÁSRÓL_ (1)
MIT KÉRDEZNÉL EGY JOGÁSZTÓL A VIDEÓZÁSRÓL?
  • A legtöbb kérdés külső forrásból való videó, fotó és zene, valamint más médiumoktól átvett információk felhasználásával volt kapcsolatos;  
  • sokakat érdekel, hogy miként tudják megvédeni a saját készítésű tartalmaikat;
  • jópár kérdés érkezett arról, hogy egy interjú vagy riport szereplője mennyire szólhat bele a videó szerkesztésébe;
  • illetve népszerű téma a reklámok jogszerű megjelenítése saját felületen.

Hogyan lehet felhasználni mások videórészleteit az én videóimban? Pl. egy filmjelenetet, amivel érzékeltetem a hangulatot.

Olyan tartalmak idézhetőek, ahol a megjelenés eredeti helyén nem kötötték ki, hogy a tartalmaik csak engedéllyel közölhetőek, és elsősorban kritikai vagy ismertető céllal, valamint saját álláspont alátámasztására vagy illusztrációként, és a cél által indokolt terjedelemben. Ez képkockára is vonatkozik. 

Csak kisebb részletek idézhetőek, nincs időtartama meghatározva a törvény szerint. Változtatás nélkül lehet csak idézni, és nem helyezhető az idézet olyan környezetbe, amelynek hatására a mondanivalójának az üzenete módosul.  

Saját anyagtól egyértelműen el kell különíteni, hogy mi a saját készítésű műsor, és mi az idézet, és az idézett részletnél egyértelműen fel kell tüntetni az eredeti forrást és az eredeti szerzőt.

A forrás semmiképpen sem lehet például annyi, hogy “YouTube”, mert ezt a legkönnyebb feltüntetni, és sajnos néha ezt szokták. De hogyha egyértelműen tudható, hogy a YouTube csak sokadik közlő, de lehet tudni az eredeti forrását, akkor az eredeti készítőt kell feltüntetni. Ha nem lelhető fel az eredeti készítő, ebben az esetben azt kell feltüntetni, ameddig vissza tudtunk nyomozni.

A Youtube User Guide rendelkezései szerint más videóból kivehetőek részek maximum 1 perces terjedelemben. A magyar jogban ez nem idő szerint van meghatározva, hanem az a lényeg, hogy a te saját videót ne legyen azonos azzal, amiből kiveszel, és idézet legyen, tehát annak csak egy része legyen, és csak idézési céllal. Tehát egy meghatározott célból teszed bele (elsősorban kritikai vagy ismertető céllal valamint saját álláspont alátámasztására), maga a videó nem erről szól.

Tehát ha van egy videóinterjú, abba tehetsz vágóképeket, amelyekben bemutathatod az interjúalanyt a részleteken keresztül. Fontos, hogy részlet legyen, és fontos hogy fel legyen tüntetve rajta, hogy ki a szerző. 

A helyes idézés kb. így néz ki: YouTube /Kovács Géza, tehát a forrás és a szerző is meg van jelölve.

Ha nem a YouTuberól beszélünk hanem mondjuk egy filmből származó részletről, akkor kérdés, hogy honnan származik az a részlet. A hivatalos trailerből ki szabad venni, de hogyha csak torrent oldalon van fent, akkor nem lesz jogszerű azzal, hogy te úgymond idézed. 🙂 De mondjuk a hivatalos trélert egy bizonyos képkockánál leállítva akár azt a képkockát is kiveheted, és képként is beleteheted a cikkekbe, ha megjelölöd a forrást és a szerzőt. 

Hivatalos oldalon lévő tartalmakat beletehetek a videómba?

Ahol ki van kötve, hogy az oldalon lévő tartalmak nem használhatók fel, ott engedélyt kell kérni. Tehát meg kell kérdezni a hivatalos oldalt, és csak akkor közölheted, ha engedélyt adnak rá. Például az olimpiai játékok kapcsán az olimpiának a hivatalos védjegyét nem lehet felhasználni, csak azoknak, akik szerződésben állnak a NOB-bal, mint hivatalos partnerek, és csak ők használhatják fel. A honlapon ki van írva ilyenkor egy szabályzat, hogy aki nincs szerződésben velük, annak miket lehet felhasználni, és milyen körben. 

Ha nincs ilyen szabályzat, akkor az idézés fent részletezett szabályai vonatkoznak rá. Ilyenkor engedélyt sem kell kérni.

Hogyan készíthetek egy másik videóról elemzést, vagy egy filmről kritikát?

Elemzéshez a cél által  indokolt terjedelemben használhatsz mások videóiból részleteket az idézés fent részletezett szabályai szerint. Olyan tartalmakkal teheted ezt meg, ahol a megjelenés eredeti helyén nem kötötték ki, hogy a tartalmaik csak engedéllyel közölhetőek. Csak kisebb részletek idézhetőek. Változtatás nélkül lehet csak idézni, és nem helyezhető az idézet olyan környezetbe, amelynek hatására a mondanivalójának az üzenete módosul.  Saját anyagtól egyértelműen el kell különíteni, hogy mi a saját készítésű műsor, és mi az idézet, és az idézett részletnél egyértelműen fel kell tüntetni az eredeti forrást és az eredeti szerzőt.

Ha filmről készítesz kritikát, akkor ahhoz felhasználhatsz a hivatalos trélerből bizonyos képkockákat illusztrációként, illetve a film hivatalos oldalán lévő képeket, valamint a film hivatalos plakátját.

Kivághatok videóból vagy filmből képkockákat, és felhasználhatom a weboldalamon?

Olyan tartalmakkal teheted ezt meg, ahol a megjelenés eredeti helyén nem kötötték ki, hogy a tartalmaik csak engedéllyel közölhetőek. Legbiztosabb, ha engedélyt kérsz erre.

Filmnél a hivatalos trélerből kivehetsz bizonyos képkockákat illusztrációként, illetve a film hivatalos oldalán lévő képeket, valamint a film hivatalos plakátját.

A forrást és a szerzőt fel kell persze tüntetni.

A felhasználáshoz a hozzájárulást írásban vagy szóban kell kérni?

Elvileg elég szóban, ha bizonyos műnek az átvételéről van szó. A nemzetközi sajtóban rendszeresen úgy zajlik, hogy Twitteren vagy Facebookon írnak az illetőnek, hogy felhasználhatjuk-e a képet, részletet, stb. Olyan, hogy “a hallgatás beleegyezést jelent” itt nem létezik természetesen, hanem addig kell a szerzőt különböző csatornákon keresni, amíg nem válaszol. Ha nincs válasz, ne használjuk, inkább keressünk mást.

Ha egy mű egészében való közléséről van szó, akkor felhasználási szerződést kell kötni. Akár mondjuk egy vers, vagy dalszöveg esetén is így van. 

De ha egy fényképet felhasznál az ember úgy, hogy előtte megkérdezte telefonon, az teljesen rendben van. Érdemes a másik félt is tájékoztatva erről rögzíteni a felvételt, telefonos alkalmazás is van erre (pl. Appliquato Automatic Call Recorder), kérdeztük a használatáról a jogászt, ezt a választ kaptuk:

“Ha telefonod automatikusan felvesz minden beszélgetést, és erről nem feltétlenül tájékoztatsz minden hívót, az nem jogszerű, viszont életszerű, mert például egy újságírónak egyébként nehéz lehetne precíznek maradni. A bírósági eljárás során is elfogadják bizonyítékként a hangfelvételt, akkor is, ha hozzájárulás nélkül vettük fel, csak itt fontos az, hogy nem kell nyilvánosságra hozni. Tehát a magad számára felveszed, meg esetleg bizonyítékként 30 napig tárolod, hogy akár pl. helyreigazítási kérelem esetén tudd igazolni, hogy mi hangzott el,  ez rendben van.”

Akárkiről lehet a videómhoz felvételt készíteni?

Az alap rendelkezés, amit a PTK szabályoz, hogy mind a felvétel készítéséhez, mind annak a felhasználásához – azaz a nyilvánosságra hozatalához – az érintett személynek a hozzájárulása szükséges. Ez az általános szabály.

A hozzájárulás egy külön kérdés, általában írásbeli. Nyilván nem mindig életszerű az, hogy írásbeli legyen, például egy utcai felvételnél nem egyszerű, hogy oda megyünk, és akkor itt írja alá, úgyhogy ilyenkor a ráutaló magatartás elfogadott, azaz ha az alany hagyja azt, hogy őt videózzák.  

Mi jelent ráutaló magatartást videófelvétel készítésénél?

Az a ráutaló magatartás, hogy valaki hagyja azt, hogy őt fényképezzék vagy videózzák. Eleve egy tömegrendezvényen, például egy tüntetésen, ha valaki részt vesz, azzal vállalja azt, hogy őróla fénykép vagy videófelvétel készülhet.

Fontos mindemellett, hogy akiről készül a felvétel, annak tudnia kell, hogy te milyen portálnak dolgozol, és ezt kell tudnod utólag bizonyítani is, hogy rajtad (vagy a mikrofonon, esetleg a kamerán) látható volt a céges logó. Úgyhogy azzal kezdd, hogy magadról készítesz egy felvételt bizonyítandó, hogy láthatóan rajtad van a céges logó.

Kitől nem kell hozzájárulást kérni videófelvétel esetén?

Tömegfelvétel esetén a bírósági gyakorlat a hozzájárulást nem követeli meg. Tömegfelvételen azt értjük, amikor az ábrázolás módja a rajta lévő személynek nem egyéni, hanem összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket, és az összes körülményre tekintettel nem állapítható meg, hogy egyéni portré jellegű lenne.

Kivételek még az úgynevezett közszereplők, tőlük sem kell előzetes hozzájárulást kérni, hanem hogy ha ilyen minőségükben videózzuk őket. Kiemelném azt, hogy ilyen minőségében, mert volt ebből peres ügy, hogy félmeztelen képeket hoztak le közszereplőről a nyaralása közben, és megállapították a jogsértést annak ellenére, hogy közszereplőről van szó, mert a családi nyaralás a magánéletének a része.

Kik a közszereplők?

Ez nincs jogszabályban definiálva, hanem bírósági, alkotmánybírósági gyakorlat, illetve európai bírósági gyakorlat van rá. Közszereplők esetén nem kell előzetes hozzájárulást kérni a felvételhez.

Bírósági gyakorlat alapján közszereplőnek számítanak:

  • Közhatalommal járó tisztséget betöltő, vagy erre jelölt személyek
  • önkormányzati országgyűlési képviselők
  • Polgármesterek
  • helyi önkormányzati cégnek a vezetője
  • közvéleményt a feladat ellátása szerint formáló  személyek
  • politikusok
  • közéleti szereplők
  • egyházi vezetők
  • is televíziós személyiségek
  • sajtónyilvánosságot kapott ügyvédek
  • rendszeres médiaszereplők.

Akárhol megjelenhet a videófelvételem?

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy mind a felvétel készítéséhez, mind a felhasználásához, sőt, a felhasználás minden egyes formájához, módjához az összes szereplőnek, érintettnek a hozzájárulása szükséges. Vagy írásbeli kifejezett hozzájárulása, vagy hallgatólagos, de jóváhagyó hozzájárulása szükséges.

Tehát a felvételeden szereplőknek tudniuk kell, hogy te milyen felületen szeretnéd a videódat megjeleníteni. Amennyiben te átadod valaki másnak is közlésre, aki szintén feltölti saját csatornájára, vagy te több helyre töltöd fel, akkor a szereplőknek ehhez mind hozzá kell járulniuk.

Természetesen a videód eredeti linkjének máshová való beágyazására ez nem vonatkozik.

Egy kollégám nyaraláskor összefutott egy politikussal és a családjával, amikor is a fia készített vele egy szelfit, a kamerába néznek, átölelik egymást. Ilyenkor a politikus a készítéshez nyilvánvalóan hozzájárult, az a kérdés, hogy hozzájárult-e ahhoz, hogy te ezt egy bizonyos felületen lehozd, mondjuk beleszerkeszd a videódba, vagy betedd cikk mellé illusztrációként, esetleg megjelenítsd a blogodon.

Ha egy videófelvételt átveszek valahonnan, az mentesít attól, hogy a felvételen szereplőtől hozzájárulást kelljen kérnem?

Nem mentesít, mert a felhasználáshoz is hozzájárulás kell, hiszen a jogszabály úgy fogalmaz: nem csak a készítéshez hanem a felhasználáshoz is engedély kell. Hogyha az engedélykérés nem lehetséges valamiért, akkor el kell homályosítani a felvételen szereplők arcát.

Természetesen ez arra nem vonatkozik, ha beágyazod valaki más videójának az eredeti linkjét a bejegyzésedbe.

Milyen következménye lehet, ha olyan valaki szerepel a videóban, aki nem adott rá engedélyt?

Személyiségi jog megsértése esetén a sértett sérelemdíjat követelhet. Ennél a bírósági gyakorlat alsó határa 300 ezer forint, és ezt meg is szokták ítélni. Nem mindegy persze, hogy hol jelenik meg, a Blikkben vagy egy kis blogon, úgyhogy ez az összeg az alsó határ, minden malőr esetén minimum ilyen tarifával lehet számolni.

Ha valaki feltesz egy jogsértő felvételt online felületre, de mondjuk meggondolja magát, és két órán belül lecseréli, az lehet enyhítő körülmény, de a jogsértés megtörtént.

Mi van, ha vannak olyan régebbi videóim kitéve, amelyekkel valamiféle jogi probléma akadhat?

5 évre visszamenőleg vizsgálják. Tehát ha jelenleg is kint van, akkor amikor töröljük majd, akkor indul az 5 év, ami alatt lehet reménykedni, hogy visszamenőleg senki nem fog perelni, vagy kifogást emelni.

Megoldás lehet, ha töröljük az eredetit, újra megvágjuk a videót, és beletesszük a problémás helyekre a feliratot, hogy ki az eredeti szerző és a forrás, illetve a szereplőktől beszerezzük az engedélyeket. 

Van lehetőség valaki Facebook oldaláról származó képet tenni a videómba?

Cég hivatalos oldalánál meg kell nézni, hogy letiltotta-e az oldalukon szereplő képek használatát, ha nem, akkor nyugodtan be lehet tenni forrásmegjelöléssel, melynek helyes formája a következő: Forrás: Facebook/Cég Hivatalos Oldal

Közszereplőknél a hivatalos oldalukra feltett képeknél van erre lehetőség, természetesen forrásmegjelöléssel.

Nem lehet magánprofilról való képeket felhasználni engedély nélkül. Nem a Facebooktól kell ehhez engedélyt, vagy bármilyen hozzájárulást kérni, mert ezeknek a képeknek a jogosultja nem a Facebook, hanem az a személy akiről a kép készült.

Mindenesetre legbiztosabb engedélyt kérni a használatra. 

Valaki más honlapján található képet, illusztrációt beletehetek a videómba?

Meg kell nézni, hogy szerzői jogi védelem alá eső művészi képekről van-e szó (ennek részletezése alább található), illetve a honlap fenntartói letiltották-e az oldalukon szereplő képek használatát, ha nem, akkor nyugodtan be lehet tenni a videódba forrásmegjelöléssel.

A szerzői jogi védelem fotóknál vagy képeknél abban az esetben lép életbe, hogyha azok elérnek egy bizonyos egyéni jelleget, illetve egy bizonyos művészeti szintet. Szerzői jogi védelem alá eső  fotókat, illusztrációkat nem lehet szabadon felhasználni. Általában ilyesmik pl. a fotó-, képző- és iparművészeti alkotások. 

Tehát nem minden fotó esetében van szerzői jogi védelem. Kell ahhoz egy művészi beállítás, művészi fény és egyéb hatások felhasználása,  stb. Nem azon múlik, hogy ezt valaki szépnek minősíti, vagy csúnyának, és azon sem, ha azt mondja a szerző, hogy “ez egy művészeti alkotás kérem szépen, én ezt annyira szépre csináltam.”

Pl. nemrég volt valamelyik településen egy személy, aki ellen pedofília miatt eljárás indult. Őróla valaki készített valamikor egy képet, ami az interneten fellelhető volt. Ez a kép egy kapcsolódó cikknél felhasználásra került. Jelentkezett a fotós, hogy ez az ő képe, és tessék neki fizetni. Nem kellett fizetni azzal az indoklással, amit az előbb említettünk, hogy nem egy művészi alkotásról volt szó.

Honnan lehet jogilag tiszta zeneszámokat beszerezni a videóimhoz, lehetőség szerint díjmentesen?

Jogilag tiszta, ingyenes zenék letöltése pl.: Gmailes profilba bejelentkezve a Youtubehoz kell menni, jobbra fönt a profilnál>>alkotói stúdió>>Létrehozás(balra lent)>>hangkönyvtár.
Itt minden ingyenes, lehet akár hangulat alapján keresni.
Abban van csak kül., hogy forrásmegjelölést kell-e feltüntetni vagy sem. Ha nem akarunk, akkor a felső sorban, a keresés mellett át kell a forrásmegjelölésnél váltani erre: “forrásmegjelölés nem szükséges”, és eleve úgy keresni.

A Creativ Commons szabályok között van, amelyik szabályozza, hogy az adott zenét "Ne változtasd!"  Ha én ilyen zenéből csak a zene elejét meg végét teszem bele a videómba, az változtatás?

Igen, az változtatás. Ez pont az az eset, amikor a szabad felhasználást felülírja, hogy van egy hivatalos nyilatkozat a szerző részéről. A szerzői jogban létezik a mű integritásához való jog, ami azt jelenti, hogy nem lehet megváltoztatni felhasználáskor. Ha kivágok, vagy idézek belőle, akkor az mind változtatás.

Van lehetőség levédeni a saját készítésű videókat, hogy máshol ne tudják felhasználni engedély nélkül? 

Fel kell tüntetni a honlapra, a Facebookra, a YouTube csatornára, stb., hogy az ott lévő videók szerzői jogi védelem alatt állnak. Ezen kívül a videó végére is odaírhatjuk, ha nagyon szeretnénk.

Technikailag nem lehet biztonságosan levédeni a saját videóinkat, maximum megnehezíteni az eltulajdonítást, hiszen egy videó eltulajdonításához elég egy képernyőfelvevő program. A videómarketing egyik megjegyzendő tétele jelenleg kis- és középvállalkozásoknak: ami időt és energiát beleölnél, hogy a lopást technikailag megnehezítsd, azt fordítsd inkább valami más, bevételnövelő tevékenységre, vagy újabb és újabb tartalom gyártására.  🙂

Mit tehetek, ha valaki letölti a videómat és feltölti a saját csatornájára?​

Mit tehetek, ha valaki letölti a videómat és feltölti a saját csatornájára?

Ha ilyen történik, akkor jogi úton fel kell szólítani, hogy távolítsa el.

Az interjúalanynak muszáj látnia megjelenés előtt a videót?

Nem. A médiatörvény 15. § vonatkozik erre.  Tehát abban az esetben, hogyha ő nem kéri, akkor nem köteles az újságíró neki megmutatni a kész anyagot. 

Ha kéri, akkor láthatja, de önkényesen nem tilthatja le, csak abban az esetben, hogyha az újságíró megváltoztatta a szövegösszefüggést vagy a szövegkörnyezetet úgy, hogy az lényegileg különbözik attól, ahogyan ő nyilatkozott.

Ha az interjúalany egyéb okkal próbálja megakadályozni a megjelenést, akkor az visszaélésszerű joggyakorlás. Tehát egyéb indoknál te lehozhatod,  hiszen ő hozzájárult ahhoz az egy interjú készüljön vele.

A törvényben a következő van:  csak akkor nem közölhető hogyha “az érintett azért nem járul hozzá mert az a mert azt a médiaszolgáltató érdemben (tehát lényegileg) megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó személy számára sérelmes.”

Ilyenkor neki kell ezt bizonyítani, hogyha sérelmesnek érzi, hogy miért sérelmes.

Olyan is gyakran előfordul, hogy az interjúalany utólag jön rá, hogy hülyeséget mondott, de ő akkor sem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza a videót.

Nyilván egy szerkesztett anyag nem feltétlenül az eredeti beszéd tökéletes tükrözése, ahhoz képest tömörítve lehet, és az interjúalany esetleg erre hivatkozhat, hogy érdemben torzítva lett a tömörítés miatt az ő beszéde. Azt pedig a szerkesztőség eldöntheti, hogy tényleg eltorzította, vagy nem torzította el az eredeti mondanivalót.

Ilyenkor azt kell még mérlegelnünk, hogy bevállaljuk-e a megjelenést egy esetleges per kockázatával együtt. Emiatt itt elválik a jogi rész, és annak a kérdése, hogy mi akarunk-e valakivel konfliktusba kerülni. 

Meddig lehet helyreigazítást kérni, emiatt meddig kell tárolni egy felvételt?

Megjelenéstől számított 30 napon belül lehet élni helyreigazítási kérelemmel, tehát érdemes addig megőrizni az eredeti felvételeket, dokumentumokat.

Milyen okkal tilthatja le valaki a róla készült felvételt? Pl. volt egy olyan eset, amikor egy interjúalanyunk azt mondta, hogy őt egy megkeseredett öregembernek ábrázoltuk a videóban…

A helyreigazítási kérelem nem szubjektív alapon megy. Nem az ő személyes megítélése számít csak ebben a dologban. Természetesen az kérdés, hogy össze akarunk-e vele balhézni ebben a dologban vagy nem, és ennek megfelelően engedünk vagy sem.

Megteheted, hogy ha ő kérte a változtatást, és te nem úgy jelenteted meg, hanem marad úgy, ahogy te azt megszerkesztetted, akkor nem követsz el jogsértést.

Mi van akkor ha van egy vitatott interjú egy az egyben lejön, és mondjuk mellette ott van a saját véleményünk? Egyáltalán hogyan lehet elválasztani, hogy melyik tény, és mi számít véleménynek?

A helyreigazítás csak valótlan tény közlése esetén áll fenn, tehát a véleménynyilvánítás szabad.

Fontos egymástól megkülönböztetni a véleményt és a tényt.

A bíróságok azok, akik ezt általában elbírálják, és mindig egy adott konkrét esetben lehet ezt megállapítani, de vannak azért általános bírósági szabályok.

Tényállítás az, amikor a valóság egy meghatározott mozzanatára irányul a közlés. Annak az állítása, hogy valami megtörtént, lezajlott, a valóságnak megfelelően létezik.

A vélemény ezzel szemben  szubjektív kategória, valamilyen tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés.

A Szegedi Ítélőtábla szerint a tény a való világ része, annak valamely objektív, az emberi tudattól független mozzanata, a múltban létezett, vagy a jelenben létező, érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés.
A vélemény pedig ennek a tényre vonatkozó állásfoglalásnak az értékítélete.

Amikor a tényt és a véleményt nem lehet egyértelműen elhatárolni, akkor egy úgynevezett bizonyíthatósági tesztet lehet végezni, ami szerint

  • a közlés amelynek valósága vagy valótlanság a bizonyítható az tényállítás,
  • amelynek valóság tartalma nem bizonyítható az véleménynek minősül.

Mindig egy adott konkrét esetet vizsgál a bíróság, tehát egy helyreigazítási ügynél mindig az egész megjelent videóanyagot kell vizsgálni.

Ha kérdőjelet alkalmazok, és úgy állítok valamit – pl. címben – akkor azzal levédem magam, hogy az vélemény?

A bírósági gyakorlat szerint tényállításnak tekintik akkor is, hogyha ott van mögötte a kérdőjel.

A cím amúgy is önálló életet él a bírósági gyakorlat szerint, mivel annak kiemelt szerepe van. Ezért a címet önállóan is vizsgálják, hogy a valóságnak megfelel-e, vagy nem felel meg.

Ha az interjúalany a kész anyagba szeretett volna beletenni bizonyos dolgokat, pl. hogy milyen zenei CD-je jelent meg, ezt nem kell nekem respektálni ugye?

Nem, viszont itt megint elválik a jogi rész. és az hogy mi akarunk-e vele konfliktusba kerülni Jogilag sem utólag bele nem toldhat senki, nem húzhat ki dolgokat, ez alapvető. Megtilthatja, hogy lejöjjön, hogyha azok a feltételek, amit korábban részleteztünk, fennállnak.

Milyen videó, vagy videóban lévő tartalom minősül hirdetésnek, és hogyan kell feltüntetnünk a YouTube-on, Facebookon, vagy online cikkbe beágyazott videónál, pl. ha az interjúalany promózza magát? Az egyik művész azt kérte, hogy hadd forgassunk az ő barátnőjének a szépségszalonjában, amit ő szeretne, hogy a videó alatt feliratban megjelenjen. Mi az a határ amitől egy ilyesmi tartalom reklámnak számít?

Ez már egyértelműen reklám, ez termékelhelyezés. 

Azokon a felületeken, amelyek a médiahatóságnál regisztrálva vannak, mint médiafelület, ilyenkor fel kell tüntetni, hogy a videó termékelhelyezést tartalmaz, és ezzel mindent megtettünk. Ezt akkor is meg kell tenned, ha nem saját domainen, hanem pl. blog.hu-s, vagy más médiaszolgáltató felületén lévő blogodra töltöd fel a videót.

Ha egy saját domainen lévő weboldalon jelenik meg, vagy a saját YouTube-csatornádon, ott nem probléma, nyugodtan kirakhatod.

Ha egy videó automatizált letöltését lehetővé teszi a vállalkozó, ez úgynevezett "elektronikus szolgáltatás". Ha ugyanazt a tartalmat DVD-n, CD-n vagy pendrive-on adja át, vagy postán küldi a külföldi (pl. magyarajkú magánember) vásárlónak - vajon ez is "terméknek" minősül?

Igen terméknek minősül. Áfásan kell kiállítani az EU-n belüli magánembernek, mivel neki nincs EU adószáma.

Belföldi értékesítés esetén ennek nincs nagy jelentősége. Ezt akkor fontos megkülönböztetni, ha a megrendelés külföldről érkezik. Céges megrendelés még külföldről sem okoz gondot – ÁFA mentesen kell értékesíteni. Viszont ha külföldi magánszemély a vásárló, akkor a másik ország ÁFA-jával kell értékesíteni és a MOSS rendszerbe kell beregisztrálni.
 
Még egy gond lehet a pendrive-val vagy DVD-vel, a jogdíj, ezt a következő kérdés kapcsán járjuk körül.

Mikor nem kell Artisjus matrica az értékesített DVD-re?

Amennyiben külföldi cégnek kerül kiszállításra a DVD, CD vagy pendrive, nem kell Artisjus matricát venni. Ez esetben a külföldön érvényes jogdíjak érvényesek rájuk.

Nem kell továbbá matrica az olyan DVD-kre, CD-kre és pendrive-okra, melyek letörölhetetlen anyagokat tartalmaznak. Ha pl. egy 4 GB-os pendrive esetén 1 Gb letörölhetetlen anyag kerül a pendrive-ra, csak a fennmaradó szabad kapacitás után kell jogdíjat fizetni. Amennyiben a teljes 4 Gb tartalmaz letörölhetetlen anyagot, úgy nem kell jogdíjat fizetni.

Szerző: Fabini Piroska

videós újságíró, dokumentumfilm rendező, szakmai gyakorlatvezető (BA, MA)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.